Heiko Antoniewicz Michelin-csillagos szakács és tanácsadó szerint a vendéglátóknak élesen különbséget kell tenniük a rövid életű „hype-ok” (mint például a Dubai-csokoládé) és a tartós trendek között. Úgy véli, aki minden múlandó divatot követ, elveszíti hitelességét. A valódi, hosszú távú változást a növényi alapú étkezés és a tudatos fogyasztás jelenti. Hangsúlyozza, hogy a zöldségközpontú konyha nem csupán változatosabb köretet jelent, hanem komoly szakmai felkészültséget igénylő technológiai váltást, ahol a zöldségek sokszínű elkészítése (például a karfiol 6–8 féle textúrája) gyakran nagyobb precizitást és élőmunka-igényt jelent, mint a húsételek esetében. A túlzsúfolt étlapok helyett a szűkebb, de kiváló minőségű választék és a kézműves hagyományokhoz (például a kovászos kenyérhez) való visszatérés a cél. A szakértő kritizálja a megtévesztő elnevezéseket (például „zeller-szelet”), és új gasztronómiai szaknyelv kidolgozását szorgalmazza a növényi ételekhez. A jövő konyháját egy rugalmas „építőkészlethez” hasonlítja, amely az allergének és egyéni preferenciák mentén könnyen módosítható, anélkül, hogy az ízélmény csorbulna. A jövő kilátásai kapcsán Antoniewicz a szezonalitás és a regionalitás további erősödését jósolja. Elképzelése szerint 30 év múlva már nem lesznek fix, nyomtatott étlapok; a kínálat naponta változik majd annak függvényében, hogy mi érhető el frissen a piacon. Ez a szintű rugalmasság egyszerűbb ellátási láncokat és magasabb szintű kreativitást követel meg a szakácsoktól. Emellett kiemeli az alkoholmentes italok (házi limonádék, fajtaszelektált gyümölcslevek) és a fermentációs technikák növekvő jelentőségét a modern vendéglátásban (food-service.de).