Spanyolország 2025-ben végleg megszilárdította helyét a világ vezető turisztikai hatalmaként, miután rekordmennyiségű, közel 97 millió külföldi látogatót fogadott. Ez a látogatószám jelentős gazdasági növekedést eredményezett: az ágazat már a spanyol GDP több mint 12,6%-át adja, a nemzetközi turizmusból származó bevételek pedig elérték a 134,7 milliárd eurót. A legtöbb turista továbbra is az Egyesült Királyságból, Franciaországból és Németországból érkezik. Ezzel párhuzamosan Madrid a turisztikai kormányzás világfővárosává vált, mivel az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UN Tourism) után a World Travel & Tourism Council (WTTC) is a spanyol fővárosba helyezi át székhelyét 2026-tól. A látványos sikerek mellett azonban Spanyolországnak szembe kell néznie a túlturizmus (overtourism) súlyos következményeivel is. A hatalmas embertömeg megterheli az infrastruktúrát, felveri az ingatlanárakat és rontja a helyiek életminőségét, különösen a Baleár-szigeteken, a Kanári-szigeteken és az olyan történelmi városközpontokban, mint Barcelona. A kormányzat szigorú intézkedésekkel próbálja egyensúlyozni a helyzetet: korlátozzák a turisztikai célú lakáskiadásokat, maximalizálják a tengerjáró hajók és turistabuszok számát, valamint a stratégiai fókuszt a „mennyiség helyett minőség” elvére helyezik, ösztönözve a magasabb költésű vendégeket és a kevésbé látogatott régiók felfedezését. A feszültség azonban továbbra is érezhető, amit az országszerte kirobbanó tiltakozások is jeleznek. Barcelonában, Malagában és San Sebastiánban a lakosok tömeges demonstrációkon követelnek fenntarthatóbb turisztikai modellt, bírálva a megfizethetetlen lakhatást és a zsúfoltságot. Spanyolország most azon a határmezsgyén egyensúlyozik, ahol a cél a 100 milliós látogatószám elérése mellett egy olyan befogadó és fenntartható környezet kialakítása, amely a gazdasági jólétet a helyi közösségek érdekeivel összhangban biztosítja (eTN).
