Konjunktúra, gazdaság, kilátások, adatok, jövő címmel, a turizmus aktuális helyzete 2026-ban témában szervezett újabb szakmai konferenciát a VIMOSZ a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Magyar Turisztikai Szövetség együttműködésével.

A félnapos szakmai konferencián, az érdeklődők Delikát Zsuzsa, az Oriens kutatási vezetője, a MGYOSZ vezető közgazdásza „Gazdasági kilátások a kormányváltás után” című előadását, majd Udvardi Attila és Dr. Molnár László, a GKI vezető kutatói „A TKI index és a magyar turizmus trendjei” című előadását, valamint Varga G. Gábor az Egek Ura Blog alapítójának „A légiforgalom átrendeződésének várható hatásai” című előadását hallgathatták meg.

Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke expozéjában kiemelte, hogy a rendszeresen megrendezésre kerülő szakmai konferenciáikkal elsősorban döntéshozóknak kívánnak segíteni. A szektor államháztartásra gyakorolt hatását más iparágakkal történő összemérhetőségi standardok felállításával szeretnék demonstrálni, így tájékoztatást nyújtani mindenkinek, miközben a szövetség szakmai tapasztalatai alapján stratégiai előrejelzésekkel is kívánnak szolgálni. Fontosnak tartja az eszmecserét a jelenlegi folyamatok kapcsán, a vitától sem visszariadva. Megítélése szerint a szektor szereplőinek a céljai közösek, különbségek, csak a megvalósítási folyamatokban lehetnek, melyek összehangolására mindig remek lehetőség nyújtanak a konferenciák, melyek szervezésében a VIMOSZ egyre aktívabban vállal szerepet a jövőben.

A konferencia első előadásában Delikát Zsuzsa kifejtette, a magyar gazdaság növekedése 2023-ban megállt. A magas reálbér növekedés ellenére gyenge a fogyasztásnövekedés, amely érezteti hatását a vendéglátás és turizmus szektorban is. Visszaesés tapasztalható a külső keresletben is, a hazai és a nemzetközi beruházások évek óta mélyrepülésben vannak, amely a német ipar terebélyesedő válságával van összefüggésben. A magyar gazdaság a jövőben már nem támaszkodhat a német növekedési modellre, amely komoly hátrányokat szenved el az egyre dinamikusabb Kínai térnyeréssel szemben.

Noha a hazai költségvetési hiány magas és az év elejei folyamatok az idei adatok további romlását vetítik előre, továbbá az Iráni-háború okozta energia krízis is érezteti hatását, a közgazdász asszony nem borúlátó a jövővel kapcsolatban. A választás után a forint gyors felértékelődésnek indult, az állampapírok iránti kereslet megemelkedett, a hozamok csökkenésnek indultak. Számos érv szól amellett, hogy a forint legalább a jelenlegi erős szinten marad, de akár további erősödés is elképzelhető véleménye szerint. Az árfolyam alakulását befolyásoló legfontosabb tényezők közül kiemelte, hogy hazánk várhatóan hozzáférhet majd az eddig zárolt EU-támogatásokhoz. A választások következtében kialakult erős kereslet a magyar kötvények iránt megmarad, a csökkenő hozamkörnyezet a költségvetést fenntarthatóbbá teszi, és az erre épülő kiszámíthatóbb gazdaságpolitika a magyar államadósság felminősítését eredményezheti. Meglátása szerint a 2026-os évre még kevés hatással lehet az új kormány gazdaságpolitikája, de a 2027-es növekedés a korábbi évekhez képest lényegesen magasabb lehet, amikor már érvényesülni tud az elmaradt EU-támogatások kedvező hatása is.

„A magyar turizmus továbbra is a hazai gazdaság egyik legjobban teljesítő zászlóshajója, amely a változékony nemzetközi vizeken is stabil irányt tart” – hangsúlyozta Udvardi Attila GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója az ágazat szereplői számára négy éve megbízható iránytűként szolgáló turizmus konjunktúra-indexére hivatkozva. A rendezvényen ismertetett legfrissebb, májusi felmérés szerint a turizmus konjunktúra-indexe (TKI) mínusz 9 ponton áll a -100 és +100 közötti skálán, ami ugyan enyhén visszafogott hangulatot tükröz, ám az ágazat továbbra is kedvezőbb képet mutat más gazdasági területekhez képest. A szakértő szerint a turizmus olyan, mint egy egész évben nyitva tartó vendéglátóhely: időnként kisebb a forgalom, de a konyha működik, a személyzet készül, és a vendégek továbbra is érkeznek.

Udvardi Attila kiemelte: a 2022 óta havi rendszerességgel készülő mutató öt alindex átlagából áll össze, és jól érzékelteti az ágazat alkalmazkodóképességét. Miközben az építőipar az uniós források és beruházások elmaradása miatt „félgőzzel üzemel”, a kereskedelem pedig különadók terhét cipeli, addig a turizmus továbbra is képes vendégeket vonzani és értéket teremteni.

A szakmai fórumon elhangzott: az idei májusi eredmények az elmúlt négy év adataihoz képest enyhén visszafogottabbak, ugyanakkor a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás mutatói javulást jeleznek. A foglalkoztatási várakozások is a szezonális élénkülést tükrözik: a nyári időszak közeledtével az ágazatban ismét megtelnek a „munkaerő-teraszok”, és nő a foglalkoztatási kedv. A turisztikai régiók közül továbbra is Közép-Magyarország számít a hazai turizmus „fő attrakciójának”.

Dr. Molnár László előadásában a 2010 és 2025 közötti időszak turisztikai folyamatait elemezve rámutatott: a szektor még nem érte el teljesen a járvány előtti rekordforgalmat, ugyanakkor a helyreállás üteme biztató. A koronavírus-járvány utáni újraindulás motorját elsősorban a külföldi vendégek jelentették, akik a növekedés főfogásaként biztosították a vendégéjszakák bővülésének döntő részét.

A nemzetközi turizmus ugyan még nem érte el a korábbi szinteket, de a külföldi turisták költései jelentősen emelkedtek: 2025-re több mint háromszorosára nőttek a 2010-es szinthez képest. Ez a növekedés nemcsak a szállodák és éttermek kasszáiban jelentkezik, hanem a közlekedés, a kereskedelem és a kulturális szolgáltatások „asztalaira” is pluszforgalmat hoz, erősítve a GDP-t és a devizabevételeket.

Gál Pál Zoltán a VIMOSZ elnöke az TKI-index adatainak ismertetése végén hangsúlyozta: a négy éve működő adatsor mára az ágazat egyik legfontosabb szakmai „iránytűjévé” vált, amelynek hitelességét a gazdasági adatok rendre visszaigazolják. A mutatót már tőzsdei társaságok is használják saját üzleti terveik kialakításához.

Gál külön azt is kiemelte, hogy a harmadik országokból érkező munkavállalók a Covid utáni újraindítás óta a magyar turizmus meghatározó „háttércsapatává” váltak, nélkülük számos – nem csak – budapesti szálláshely, vendéglátóegység és turisztikai attrakció nem tudna teljes kapacitással működni. Informális csatornákon már jelezték az új kormányzatnak, hogy a szakág érdekeit a gazdasági szempontokat figyelembe vevő, felelős és rugalmas szabályozás szolgálná. A VIMOSZ elnöke szerint különösen bizonytalan, hogy a választási kampányban említett létszámstop miként érintheti a folyamatban lévő engedélyeket, a már itt dolgozó külföldi munkavállalókat vagy azokat, akiknek hamarosan lejár az engedélyük. Hangsúlyozta: a nyári főszezon közepén tervezett szigorítás rendkívül érzékenyen érintheti az ágazatot, miközben egy szezon utáni bevezetés kezelhetőbb helyzetet teremtene. A szakma jelenleg a turizmust felügyelő államtitkárság felállítására vár, akivel készek a konstruktív és előremutató egyeztetéske megkezdésére.

Varga G. Gábor a légiforgalom átrendeződései kapcsán kiemelte: a COVID utáni fellendülés 2024-re teljessé vált – de a szektor strukturálisan megváltozott. A fapados légitársaságok Európai piaci részesedése meghaladja az 55 %-ot, a légtérben naponta átlagosan közlekedő 23.000 kereskedelmi járat között. Számunkra fontos, hogy Közép-Kelet Európa a világ legjobban növekedő régiói között szerepel. Az átrendeződésnek a szakértő szerint négy fő mozgatórugója van: a geopolitikai kockázatok; az üzemanyagár volatilitás; az ezzel járó kapacitás átrendeződés; valamint a klíma és a szabályozások. Megítélése szerint az Iráni-válság visszaesést hoz az öt csillagos szállodák számára az ázsiai területekről érkező vendégek elmaradása okán, de az utazásszervezők is esetében is kell számolni az ázsiai luxusdesztinációkra utazók elmaradásával. Mivel az utazási vágy továbbra is erős motiváció a társadalomban, a távoli desztinációkat a régiós célállomások, így Budapest válthatja fel. Üdvözölte a Budapesti repülőtér átgondolt átépítésének a terveit, amely átmeneti kényelmetlenségeket okozhat az építkezés alatt, de azt követően tovább erősítheti a pozícióinkat.

A konferencia zárásaként a résztvevők arra hívták fel a figyelmet, hogy a következő időszakban a gyengébb euróárfolyam, az üzemanyagárak alakulása és a nemzetközi geopolitikai folyamatok egyaránt befolyásolhatják az ágazat teljesítményét. A turizmus előtt érzékeny időszak áll – olyan, mint amikor egy vendéglátóhely egyszerre készül a főszezonra és a kiszámíthatatlan időjárásra. A szakma ugyanakkor bízik abban, hogy a megfelelő stratégiai döntésekkel a magyar turizmus továbbra is vonzó úti cél marad a hazai és nemzetközi vendégek számára egyaránt.